Az alábbi írás 2012 február 23-án jelent meg a Facebook-oldalamon.

Kis kitérő: Ahogy építgetem blogomat, eme Hetedik.infót böngészgetek régebbi írásaim között. Van, amivel ma is egyetértek, vagyis bólogatok egykori önmagamnak, van, amin kacagok, s van, amikor fogom a fejem, hogy is lehettem ilyen hülye. Ez egy ilyen sport, s sokáig nem is vettem komolyan, hogy én itt közéleti közírói szerepet töltsek be - bár egy barátom egyszer az erdélyi Bayer Zsoltnak nevezett, ami, lássuk be, elég hízelgő, főleg azért, mert azt feltételezi rólam, tudok olyant írni, mint a Tündértemető, sajnos nem - aztán úgy alakult, hogy egyre többen olvasgattak Facebookon - óh, te szent posztmodernitás! -, és akadt, akivel komoly és hasznos vitába bocsátkoztam az írásaim alatti kommentözönben. S mivel eme írások valamiféleképp törzsi fejlődésem is mutatják, így aztán nem takargatom el őket szemérmesen, ez is én vagyok, voltam. És leszek. Szóval, alább, amint mondtam, egy 2012-ben született írásom. Kíváncsi vagyok most, hogy közeledik az újabb háború a marosvásárhelyi polgármesteri székért, az akkori érintettek hogyan látják.

Van egy hírem: a kedves választóitok szarnak az előválasztásra, a közöttetek levő nézetkülönbségekre, a pártjaitok fontosságára, és amúgy mindenre. Nem kell meglepődni, ez az európai divat, a kiábrándultság ma kétharmadot szerezne nevetve, ha indulhatna választásokon.

Ti pedig, mint akik nem értitek az idők szavát vitatkozósdit játszotok, mint hülyegyerekek az óvodában. Mi pedig csak annyit várunk: egyezzetek meg! Nem érdekel hogyan, csak ne minket rángassatok előválasztós urna elé, ahol csak arról szól majd a dal, hogy ki hogyan és miért ver át valakit, kinek volt/van/lesz igaza. Mi egyszer akarunk elmenni szavazni, június 10-én, és egy jelöltre, olyanra, akinek esélye van.

Ha Ti ezt nem tudjátok felkínálni, akkor mi továbbra is leszarunk titeket. Mert havi 800 lejből kell megélni, és nem ártana, ha ebből még a gyerek iskoláztatását is megoldhatnánk. Ez igen, ez feladat, amit ti kéne abszolváljatok az nem az.

Csak annyi kéne, hogy ne fárasszatok minket olcsó cirkuszaitokkal: kínáljátok fel az esélyes jelöltet, és mi megszavazzuk. Ennyire sem vagytok képesek, miközben azt akarjátok elhitetni velünk, hogy nekünk jó az, ha a mi adónkból fizetett munkahelyeket rátok bízzuk. Komolyan, Ti ennyire hülyének néztek mindenkit?

Oldjátok meg, hogy ne más városokból ideérkező országos pártelnökök ültessék nyakunkra azt, akit majd mi vígan kéne megszavazzunk. (Egyébként ezt a faszit Pesten is utálják, de hát mindig kell valaki, aki leviszi a szemetet...)

Oldjátok meg nélkülünk a jelölt kiválasztását, mert nem azért lettetek politikusok, hogy mindennap ráncigáljatok minket a magatok igazának jeléül. Nem vagyunk mi a Ti véres kardotok, hogy magatok népszerűségét a mi megfáradt lelkünk körbehordozásával erősítsétek! Miközben Ti a marosvásárhelyi magyarság "megmentésén" fáradoztok, egyik pártotok sem emlékezett meg Wass Albert haláláról. Seggbe rúgjátok kultúránkat, sok esetben sem írni, sem beszélni helyesen magyarul nem tudtok, de elvárnátok, hogy mi tegyünk erőfeszítéseket annak érdekében, hogy feloldjunk egy olyan helyzetet, amit Ti idéztetek elő. Hát nem, ha a nappaliba szartatok, akkor töröljétek fel, vagy egyétek meg, nem érdekel. Csak ne fárasszatok tovább minket, szálljatok ringbe, üssétek agyon egymást, a mérkőzésre mi nem, a végeredményre vagyunk kíváncsiak. Különben büntetni fogunk: szavazatainkkal, és a távolmaradás is annak számít!