Maros megye, és az ő szórványa
2016. február 11. írta: Örsh

Maros megye, és az ő szórványa

Hol van Maros megye szórványa? Szórvány alatt sok mindent értenek. Szórványmagyarság sokfelé van - sajnos -, de nem minden Erdélyi megyében élnek szórványban a magyarok, attól függetlenül, hogy esetleg a megyén belüli részarányuk 50% alatt van.

Maros megyében - politikai térképet véve alapul - a 4-es és a 3-as szenátori körzetek alkotják a szórványrészt. Ez az Istenszékétől Nagysármásig, Dedrádtól Apoldig, Héjjasfalvától Magyarózdig terjedő része Maros megyének. Kulturális értelemben ennél jóval többről van itt szó: a felső Maros-mente (Szászrégen, Déda, Magyaró, Ratosnya, Marosvécs) a havasokhoz lábánál fekszik. Igazi hegyi emberek laknak itt, legyen az akár román, akár magyar. A Nagysármás, Ludas, Hadrév és Marosvásárhely által határolt terület pedig már a Mezőség. Wass Albert Mezősége, Mezőzáhhal, ahol még mindig áll a református templomban a harang, amin szerepel: "adományozta Wass Albertné".

Igen, az író nagymamájáról beszélünk. Ugron-kastély, késő gótikus templomok, görög-keleti (ortodox) fatemplomok, a világ leggazdagabb népzenei kultúrája - a környék fontosabb jellemzői. Ludastól délre a Küküllő-mente (pontosabban, az alsó-Küküllő) a meghatározó, Maros megye legdélibb települése, a mai napig színmagyar Magyarózd pedig élő példája annak, mit jelent a szórvány...

A sáros, télen alig járható földúton megközelíthető falu már 1600-as években híres volt boráról, a nagyváradi prépost is ide küldte borért a szekereket. Itt áll a Pekry-kastély, némi állagmegóvási munka után ismét elhagyatottan.

magyarózd

A terület pedig Dicsőszentmárton érintésével szép lassan belecsúszik Maros megye másik, jelentőségében eléggé nem becsült tájegységébe, a Szászföldbe. Bogács, Szászcsávás, Segesvár, Erked... A kastély Keresden. Az erődtemplomok, az egykor mézeskalács házakból épült falvaknak tűnő szász települések, amelyet ma már zömmel cigányok laknak, lévén egy őrült, négy elemit végzett cipész eladogatta a szász lakosságot.

Szórvány: Maros megye azon vidéke, amit ezer éve cibál, bánt, tapos egy Történelem nevű roppant rosszindulatú figura. Felégette már e tájat a tatár, a török, az osztrák - a sor nem teljes, de reméljük végleges. Kapott itt már hajba a magyar a szásszal, a román a magyarral, és bizony, sokszor magyar a magyarral. Itt halt hősi halált Petőfi, a magyarok nemzeti költője, hogy ma alig találjunk embert a környéken, aki beszél még magyarul.

 

Maros olyan kicsiben, mint maga Erdély nagyban: szórványban élő, alig tengődő magyarok, és az egy tömböt alkotó székelység. Szász nyomok, cigányok, románok. Örmény emlékek, zsidó boltosok emléke bukkan fel, hol itt, ebben az eldugott faluban, hol amott, a másik faluban.

Maros megye szórványrésze kiváló tanulmányutat kínál annak, aki megismerné, hogy a kommunista diktatúra, majd az azt követő globalizáció miként töröl el a Föld felszínéről népeket, kultúrákat, életeket. Holott, az itt élő emberek egyebet sem szeretnének már, mint békét, gyarapodást, akkor is, ha ezért sokat kell dolgozni mifelénk. Többet, mint a "fejlett" Nyugat-Európában, de ez sem baj.
Csak hagyják őket - ezt kéri magyar, román, szász, örmény stb.

A bejegyzés trackback címe:

https://heted77.blog.hu/api/trackback/id/tr468381288

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása