A történet úgy kezdődött, hogy a koma visszaütött – az ősi székely magyarázat mindennél jobban áll, ha átnyálazzuk a Kuruc.info és Ungváry Krisztián között fennálló nézeteltérés dokumentációját, hogy a zugtörténészkedést igazán eufemisztikusan határozzam meg, habár a misztikus jobban állna. Igazi misztérium, rejtély, hogy hova tűnt a Kuruc.info vonatkozó cikkéből, és az alatta olvasható kommentekből a józan ész.
Szóval, az úgy kezdődött, hogy Ungváry Krisztián, szakmáját tekintve a kommunista állambiztonság sötét titkainak kutatásával (ha a népnemzeti, jobboldali, antikommunista stb. Fidesz-kormány nem lehetetlenítené el eme fontos munkát) foglakozó történész, az MTA jogtudományi intézetében megrendezett, Hóman Bálintról szóló vitán azt találta volna mondani, hogy a „numerus clausus miatt hülyék árasztották el az egyetemet”, amint erről az InfoRádió beszámolt – erre hivatkozik a kurucos sértett dühöngés szerzője is.
Nos, Hóman Bálintról kevés jót lehet elmondani, személy szerint nekem volt pechem jó néhány tanulmányát is elolvasni, finoman fogalmazva sem volt az a kiemelkedő koponya, legalábbis akkor biztosan nem, ha olyan kortársaihoz mérjük, mint pl. Bibó István (hogy Hamvas Béláról már ne is beszéljek).
Hóman Bálint miniszterkedett egy sort a Horthy-korszakban, tetszik tudni, ez volt az a kor, ahol szőnyeg alá söpörték a József Attilákat, indexre került Ady Endre, és megannyi tudósunk vette a kaptafáját és állt odébb, hogy aztán Nyugaton, vagy épp Amerikában fusson be elképesztően szédítő tudományos karriert. Ők vették kalapjukat – a zsidókról köztudott, hogy kalapban járnak, ugye, ez is bizonyítja, hogy..., na, hagyjuk –, szóval vették kalapjukat és köszönték szépen, de nem kértek a „tudománypolitikus” Hóman numerus claususából, inkább távoztak angolosan Amerikába, vagy ki, ahova érte.
Ez már önmagában elég, hogy elhiggyük, valóban hülyék árasztották el az egyetemeket, hisz az elűzöttekhez hasonló karriert nem igazán futottak be a Horthy-korszak egyetemistái, de hagyjuk. Az alapkérdés az az, hogy miként lehet jónak nevezni egy olyan oktatási rendszert, amelyik kimondottan szegregál, amelyik nem az értelmi és szorgalmi képesség alapján válogat diákjai között, hanem teszi azt származási alapon, ráadásul mindezt a „nemzetvédelem” címszava alatt?
Hóman Bálint egyébiránt nem tekinthető egy vérengző antiszemitának, a fentiekkel együtt sem, hisz a kor ilyen volt, csak úgy termelte ki magából a világmegváltó nemzetvezetőket, hogy pár évtized múltán alig tudták újjáépíteni Európát azok, akiknek sikerült túlélniük saját megváltásukat.
A tudományos munkássága nem kiemelkedő, bár nála gyengébb, és arra érdemtelenebb embereket is választott már tagjának az MTA, így aztán ő is beleférne, ha rehabilitálnák, hisz a tudományos munkásságot a második világháború után is elismerték, dacára a náci múltnak lásd Carl Schmitt*, vagy Martin Heidegger**, tehát, a tudományos, a szó igazi értelmében vett tudományos munkásság hiánya azért vastagon jelen lehet ebben a kérdésben.
A gond azzal van, amit a kurucos cikk hűen tükröz: ma még mindig mérce lehet az, hogy egy Hóman Bálint miként viszonyult a zsidósághoz. Amennyiben ártott nekik, akkor széles(?) néprétegek teszik magukévá Hóman Bálint minden megnyilatkozását, állítják példaképnek, nem törődve az amúgy sokat hivatkozott tudományos munkásságával.
S mivel Hóman Bálint tudományos munkássága nem nevezhető kiemelkedőnek – még a kortársai körében is akadnak nála nagyobb koponyák – így kerülnek vissza a közbeszéd kánonjába a Hóman-féle „tudományok”, amelyek igazsága megkérdőjelezhetetlen, hisz aki ezt teszi, az biztos zsidó...
Szóval, igen, a numerus clausus miatt elhülyültek az egyetemek, Hóman Bálint tevékenységének fölöttébb káros volta miatt, szelleme pedig ma is kísért, elhülyül a jobboldal radikális része, és még ki tudja kik. A kuruc kommentelői biztosan, se szeri, se száma az új numerus clausust követőknek, innen Erdélyből pedig igazán furán hat, hisz nem volt még olyan rég, amikor a fél román politikai osztály (vagy tán az egész?) korlátozta óhajtotta a legkülönfélébb eszközökkel és abszurditásba hajló jogszabályokkal a magyarok egyetemi életben való részvételét.
Ungváry Krisztián pedig nem szorul az én védelmemre, annyit azért még hozzáteszek a fentiekhez, hogy a magyarországi színtéren oly ritka független értelmiségi mintapéldányának tartom, a kitörésről írott könyvét rongyosra olvastam anno, ahogy a Horthy-korról írott művének is örök helye van a polcomon. Nem mellesleg, a Kuruc.info egyszer már lyukra futott vele: anno Perge Ottó publicistájukkal mosta fel a padlót az elhíresült Holokauszt-vitában.
*Carl Scmitt: német jogász és filozófus, „Hitler házijogásza”, aki mellett egyébként Leo Strauss állt ki a nürnbergi per idején. Náci múltja dacára a filozófia ikonja maradt, manapság épp a liberálisok kezdik újra felfedezni
**Martin Heidegger: német filozófus, Hitler idején elvállalta egy egyetem vezetését, mellesleg belépett a náci pártba. Ettől függetlenül a második világháború után is híres filozófus maradt, alkotását ma napig oktatják a jobb nevű egyetemeken. Érdekesség, hogy szeretője pedig a zsidósága miatt meghurcolt Hannah Arent volt.
